A hétvége gyorsan eltelt.Szombaton picit szenvedtem melóban,de a vasárnap meglepően gyorsan elrepült.Mr.Ex csak 15ször jutott eszembe miközben néztem a havazást,hogy anno pont egy ilyen hideg,de szép napon is mertem meg decemberben.Tegnap éjjel,amikor hazaértem a melóból a csajok még tartottak egy órás "sajtótájékoztatót",hogy miből maradtam ki a hétvégén,utána pedig elsírtuk egymásnak,hogy most éppen miért vagyunk kiakadva egy potenciális férfiegyedre,és nekiálltunk tequilázni. Ennek hatására persze a telefonom legmélyebb bugyrából,a leggyakoribb címzettek az elküldött üzeneteknél megtaláltam a számot,amit elvileg mindenhonnan eltávolítottam,kivéve innen,és az ital jótékony hatása,hogy bevillant,talán innen nem töröltem. Innen pedig ismerős a történet,felhívtam.Ő pedig elutasította a hívásom.Tudom,hogy nem lett volna szabad felhívnom,viszont,annyival érettebb lettem,hogy ezután nem álltam neki sms-t írni neki,és a miértekre kérdezni,hanem végleg töröltem a számot. Ma reggel amikor felébredtem piszok szarul éreztem magam.Nem a másnaposság,nem a kialvatlanság,hanem az,hogy leesett,nem átmeneti beszédszünetet tartottunk,hanem soha többé nem beszélünk egymással.Nem fogom tudni,hogy mi van vele.Azt tudom,hogy most él és jól van,ha a telefont tudja nyomkodni,és nincs kikapcsolva. Ennyi,vége.Itt a VÉGLEGVÉGE. Ma sajnáltatva magam sütöttem egy óriási adag csokis sütit,és megettük a csajokkal.Utána pedig lelkiismeret furdalásom lett,és elmentem tornázni.Holnaptól pedig nekiállok intenzíven tanulni,hogy ne kattogjon feleslegesen az agyam,legalább a tananyag majd lefoglalja.