Szex,pasik,satöbbi...

Pénteken úgy volt,hogy találkozunk délelőtt,és elhoz nekem pár fontos papírt,amit korábban állítólag elintézett nekem,de a mai napig nem láttam az írásos dokumentumokat,úgyhogy kinyitottam a számat és megkértem,hogy mostmár igazán itt lenne az ideje,hogy visszaadja.Eltelt dél,és nem is jelentkezett,nem volt kedvem tovább várni,úgyhogy rákérdeztem;természetesen kifogás az megint volt.Egyre jobban idegesít,hogy pár értékes dolgomat viszontlátom-e még valaha....Délután vigyáztam a gyerkőcökre,úgyhogy a délutáni találkát én mondtam le,de biztosra veszem,hogy akkor sem hozta volna el a cuccaimat,kb. 3 hónapja könyörgöm 1-1 kölcsönadott dolgomért. Hétvégén látni sem akartam,úgyhogy a szombatot a Balatonon töltöttem vitorlázással,estére haza is értem,ismét picúrokra vigyáztam éjfélig,vasárnap tanultam a mai vizsgára.Azt veszem észre magamon,hogy míg eddig minden kínálkozó lehetőséget megragadtam volna,hogy találkozhassak vele,most kifogások(persze valós:vizsga,meló) hadait állítom fel,és meg sem akarom oldani,hogy legyen időm találkozni vele. Holnap persze összefutunk,én hülye még pénteken megígértem,hogy kedden jó vagyok,úgyhogy mehet a találka. Minek?Minek kínzom magam?Szarul állok a vizsgáimmal,többnyire minden rossz ami velem történt mostanában miatta van és folytathatnám...De akkor minek? Persze nem tudom megmondani...Vagy nem akarok szembesülni vele...