Szex,pasik,satöbbi...

Végérvényesen beköszöntött az ősz,én ismét a gép előtt ülök,napi problémákon rágódom,és nem tudom önfeledten,semmire sem gondolva élvezni a szép időt,a napsütést.Valahogy érzem a csontjaimban,hogy öregszem,és a tudat,hogy muszáj felelősségteljesen gondolkodnom,bizonyítanom végre,hogy tudok komoly és megfontolt lenni,megijeszt.Félek,hogy bár kiegyensúlyozott lesz az életem,de belesüppedek a szürke hétköznapokba,és egyszer arra eszmélek,hogy megöregedtem,vége,és nem valósítottam meg sok-sok mindent.Jó,persze azt sem lehet csinálni,amit az elmúlt közel két évben műveltem,hogy sodródtam az árral,és nem néztem szembe a nehéz dolgokkal,inkább a könnyebb végét fogtam meg,és meg is lett az eredménye.Szórakoztató,de cseppet sem önzetlen emberekkel hozott össze a sors,hol Terézanyut játszottam,hol elhittem,hogy én vagyok a királykisasszony.Sajnos rá kellett jönnöm,hogy egyik sem én vagyok,Terézanyunak túl fiatal vagyok,királykisasszonynak pedig csak rövid ideig vagyok elég naiv,és ehhez a szerephez sajnos már túlkoros is vagyok.Nem húzhatom tovább,el kell kezdenem a felnőtt életemet,valaki erre már rájön 18 évesen,én sajnos nem.De nincs késő!!!Csak most tényleg komolyan kell vennem.Ja,és tanulni a hibáimból.Más. Múlt héten megadtam egy állati helyes néger srácnak a telefonszámom,most pedig a hátam közepére sem kívánom,hogy randizzak vele.Ő pedig folyamatosan hív...persze,hogy nincs szívem megbántani,elküldeni,de mindezt megelőzhettem volna,ha nem adom meg neki a számom.Időnként annyira hülye vagyok,és annyira nem látom a tetteim következményét.Erről beszélek,tudnom kell végre,hogy pontosan mit is akarok.:)